Alapismeretek a valódi BDSM-ről
A BDSM sokak által ismert, még többek által nem ismert, és sajnos a legtöbbek által félreismert, sokszor félreértett világ. Maga a betűszó hat szexuális stílus nevéből kialakult rövidítés:
Bondage ki- és megkötözés
Discipline fegyelem és fegyelmezés
Domination dominancia, uralkodás, irányítás
Subordination alárendeltség, alárendelődés, szubmisszivitás
Sadism szadizmus
Masochism mazochizmus
A BDSM lehet szexuális fűszer, titkos vágy, de lehet lelki beállítottság vagy életforma is. A legtöbb ember már megtapasztalhatta, ha tudtán kívül is, a BDSM egy izgalmas részét, amikor bekötötte a partnere szemét, megkötözte a kezét vagy megvette az első bilincset az otthoni kelléktárba.
A BDSM két alapvető stílusa, amely tiszta formájában eléggé eltérő beállítottságokat is jelent.: a D/s és a SM. Aki tisztában van velük, megkímélheti magát kínos félreértésektől, egypár csalódástól a társkeresésben.
D/s: A dominancia, vagyis az uralkodás és a szubmisszivitás, vagyis az alárendelődés jellemző ebben a partnerkapcsolatban. Aki uralja a párkapcsolatot, az a Dom (ha nő, akkor Domina), aki aláveti magát az uralmának, az a szub. A szub önkéntesen veti alá magát a Dom akaratának, teljesen hasonlóan ahhoz, ahogy egy nő önként adja oda magát a szexben a kiválasztott férfinak.
Az uralom megszerzése a dominálás: a szub meghódítása, csábítás/udvarlás, majd az elért odaadásának megtartása. Aki kapásból parancsolgat, nem igazi Dom, csak türelmetlen, vagy udvarlásra képtelen alak, aki igazán odaadó szub helyett egy bárkinek könnyen kapható partnerre számíthat.
A D/s a szexuális életre, vagy tágabban az érzelmi kapcsolatra jellemző. A D/s partnerek kezelhetik egymást egyenrangú emberként. A szub felnézhet a Domra mint emberre, ez kedvező a D/s kapcsolat elmélyüléséhez. De a szobalány önmagában nem szub, és a háziúr nem Dom. A szubmisszivitás „A teljes én átadása az Úrnak” elven működik. A szubmisszív félnek nagyon fontos, hogy ne „csak” kiszolgáltatott helyzetbe kerüljön Domja előtt, hanem valóban szolgálni tudja őt. Olyan apró szolgálatok, mint a reggeli készítés, az Úr fürdővizének elkészítése, a tálalás, a térdelés az Úr előtt stb, még akkor is teljesen kielégítő tud lenni, ha nem történik szexuális együttlét. (Ez az ún. agyi orgazmus.) A fájdalom ennek ellenére a szubmisszivitásnak is a velejárója. Bár a szub a fájdalmat sokszor, mint büntetést fogja fel, nem pedig feltétlen a szexuális kielégülését szolgálja.
SM: A mazochista (mazo) számára a partnere által neki okozott fájdalom szükséges az orgazmusához. A szadista (szado) partner szexuálisan élvezi ezt a fájdalomokozást, illetve a vele előidézett gyönyört. A szado és a mazo partner legtöbbször úgy fogadja el egymást, mint a Dom és a szub. Akármilyen fájdalmat egyformán elviselő, sőt élvező szub nemigen létezik, az ilyen kijelentéseket jobb óvatosan fogadni. A másik érzéseivel nem törődő, önző szadista veszélyes személy, a szexuális indíték nélkül verekedős alak egyszerűen csak brutális.
A D/s és a SM nem zárják ki egymást, sokaknál kombinálódnak, igen változatos formákban. Összepárosíthatóak egymással, az erotikus kötözéssel (Bondage), a fétisszex-el, és a szeretkezés bármilyen formájával.
A szubmisszivitás gyakran összefér a mazochizmussal, az ilyen partner mazoszub. (A szadista Domra, aki szintén nem ritka figura, nem alakult ki külön szó.)
Általában nehéz megállapítani, hol is van az a határ, amikor a szub már mazoszub. Eléggé igaz, hogy mazo az, aki a fájdalmat kifejezetten igényli a saját kielégüléséhez. A szub csupán elfogadja a fájdalmat és képes arra, hogy úgy élje meg: minden, ami történik, azért van, mert Ura azt szeretné, hogy jó rabnő legyen. Azáltal is, hogy a fájdalmat befogadja, Urának szerez örömet.
Nem könnyű megállapítani azt sem, hogy egy Dom mennyire szadista, esetleg kizárólag az-e (top, az ő mazo párja a bottom). Aki inkább szadista, az a fájdalom okozását, és a vele partnerénél kiváltott gyönyört (ez a „jó” vagy „kéjes” fájdalom) élvezi. Szubjával szemben azért parancsoló, vagy azért kötözi ki, hogy az elfogadja tőle, önkéntelen védekezéssel se nehezítse meg a fájdalomokozást. Ha a szub alárendeltségét, alázatát, kiszolgáltatottságát élvezi inkább, akkor a szadizmustól a dominancia felé tolódik el orgazmusának forrása. Aki elsősorban Dom, azért okoz szubjának fájdalmat, hogy megbüntesse, vagy hogy éreztesse vele, akkor okoz fájdalmat vagy akkor gyengéd, amikor akar.
A domináns és szubmisszív szerep váltakozva is jelentkezhet valakinél – hangulatától, partnere viselkedésétől, a helyzettől függően. Ez a sokszor kiszámíthatatlan lény a switch.
A BDSM minden kedvelőjének „három énje” van. Az egyik a beállítottsága, vágyainak megérzése. A másik, amit mindebből felvállal maga előtt és többé-kevésbé kimutat. A harmadik, amit meg is tud valósítani belőle. A BDSM gyakorlásának alapkövetelménye, hogy törvényt nem sért (a törvénysértő kegyetlenkedést ez a szubkultúra visszautasítja). A BDSM páros célja - ha valamelyikük nem egy önző állat - a kölcsönös örömszerzés. Egymásra, egymás örömére figyelve a BDSM játszható a törvények keretein belül.
A szeánsz sem úgy működik, hogy a Dom vagy a szub felizgul és akkor leszeánszozza a párját. Randevúznak, vagy ha együtt élnek, szeánszos együttléteik úgy illeszkednek bele életükbe, mint egy „normális” házaspárnál a szeretkezéseik.
A szeánsz színhelye lehet a BDSM eszközeivel berendezett stúdió, de lehet a hálószoba, a hitvesi ágy is. Szép és kedvelt műfaj a „BDSM a szabadban” is. Az intimitást és a környezet zavartalanságát egyaránt biztosító színhely.
A BDSM etikája
A BDSM gyakorlásának saját etikája alakult ki, amely kizárja a társadalomra, a család kiskorú tagjaira, illetve egymásra veszélyes magatartás-formákat:
Agresszivitás és gátlástalanság: A BDSM körben is bunkónak tartott alakok magatartása csupán, a nem kevés kulturált domináns fél számára a dominálás udvarlás, hódítás vagy csábítás, elbűvölés.
Szenvedés élvezése: A szubmisszív fél csak akkor szenved, ha a BDSM nem olyan, ami neki örömet szerez, és ha olyan, akkor élvezi azt is, ami egy vanilla – teljesen BDSM nélküli szexuális életet élő - partnernek szenvedés vagy megalázó. (A pszichiáter talán jobban tudja a szubnál, hogy gyönyört vagy gyötrelmet érez?) A szadista Domot pedig nem a szenvedés okozása, hanem a fájdalom útján okozott gyönyör izgatja. Ha ez az egymásra hangolódás nem jön létre, az a BDSM etikája szerint elégséges indok a szakításra.
Szenvedés okozása: A domináns fél célja az előzőek értelmében nem testi vagy lelki károsodás, szenvedés okozása, hanem kölcsönös örömszerzés a BDSM gyakorlását tartalmazó szexuális játék útján. A másik fél egyoldalú testi vagy lelki kínzása nem BDSM, hanem kegyetlenkedés a BDSM művelői szerint.
Testi vagy lelki károsodás: Ez ellen a BDSM bevallott és tudatos művelése a legjobb biztosíték.
Felelős törődés: A BDSM alapszabályai közé tartozik. A Dom felelőssége a játék elfogadható keretek között tartása, mert a szub feltétlen bizalma alapján ő uralja a helyzetet.
A BDSM-ben, különösen a kapcsolat kezdetén, szerepe van a partnerlista egyeztetésének. A partnerlista a szexuális vágyak listája, vagyis a BDSM játékok kivánatos határainak egyeztetésére szolgál. Nem étlap, hanem egymás jobb megismerésének eszköze. Amit játékos formában, az udvarlásban is lehet használni.
Bűntudat és szégyenérzet: A BDSM páros tagjai egymással szemben nem bűntudatosak és nem szégyellik magukat egymás előtt, mert a másik örömét teljesítik be. Bűntudatot a társadalmi közegük megnemértése, a beléjük nevelt előítéletek miatt érezhetnek. Ez a lélektani háttere az átlagos szexuális kapcsolatot meghaladó mértékű diszkréció igényének a BDSM társaságban. A BDSM körben is terjed viszont az a felfogás, hogy vállaljuk önérzetesen szexuális beállítottságunkat.
Szociális normák figyelmen kívül hagyása : A BDSM körben nem jellemzőek a bűnözők, a futballhuligánok és más antiszociális alakok. A BDSM páros azoknak a társadalmi köröknek a normáit hagyja figyelmen kívül, amelyek az emberség és a tisztesség normáin túlmenően szabályozni akarják az intim szférát.
Önmagának, családjának egzisztenciális és erkölcsi veszélyeztetése: A BDSM páros tagjai önmagukban nem veszélyesek, mert vigyáznak egymásra. A BDSM párosra lehet veszélyes társadalmi közegük intoleranciája. A BDSM művelője akkor hibás ebben, ha provokatívan mutogatja beállítottságát, illetve művelésével ténylegesen zavarja mások életvitelét. A BDSM kör tagjainak többsége elutasítja azonban a demonstratív, provokatív megnyilvánulásokat, egyértelműen preferálja a diszkrét viselkedést (ez nem rejtőzést jelent).
Sem pszichiáterek, sem pszichológusok, sem filozófusok nem alkották meg eddig a szexuális élet olyan etikai kódexét, amelyet Magyarországon közmegegyezés elfogadott volna. A „normális szexuális viselkedés kereteinek” szabatos leírása sem született még meg vagy nem vált közkinccsé. (Hitelességre olyan definíció számíthat, amelyik szerint a szeretkező emberek többsége nem abnormális.)
Ideidézném a Dom, illetve a szub magatartásával a szubkultúrában támasztott erkölcsi normáknak azt az összegzését, amely a Deres BDSM Életmód Magazinban jelent meg. (Az érthetőség végett: a Mester olyan Dom, akit szubja szexuális kapcsolatuk minden vonatkozásában elfogad őt irányító Mesterének.):
A kifogástalan Mester
A Mester lelkileg kiegyensúlyozott.
A Mester őszinte, megbízható és következetes.
A Mester hajlandó felvállalni, hogy érzelmileg ő is nyitott és sérülékeny, és nem restelli ezt ki is fejezni.
A Mester önellátó.
A Mester tudja, hogy míg a fájdalom elkerülhetetlen, a szenvedés nem kötelező.
A Mester tudja, hogy ha engedékeny is ugyan, de akkor is kezében van az uralkodás hatalma.
A Mester a szolgáját csakis meggondoltan, és nem « véletlenül » fogadja el.
A Mester megérti és nem vitatja, hogy vágyainak egyeznie kell szolgája vágyaival.
A Mester tiszteletben tarja a szolgájával előre megbeszélt feltételeket.
A Mester bizalommal és hálával fogadja el szolgája testi « ajándékait », és nem magától értetődőnek tartja azt.
A Mester megszerzi a szükséges ismereteket és készségeket.
A Mester teljes mértékben tisztában van hatalmával, és tettekre csak akkor vállalkozik, ha ezzel nem okoz kárt vagy szenvedést.
A Mester érti a fontosságát annak, hogy a fegyelmezés és a protokoll szolgája számára egyszerre éltető és tápláló is.
A Mester rendelkezik, és használja is az egészséges és funkcionális kommunikációs készségét, valamint ragaszkodik ahhoz, hogy szolgája is ezt tegye.
A Mester nem « felejt el » jutalmazni és büntetni.
A Mester hajlandó beismerni a hibáit, elismerni a hiányosságait, és jóvá is tenni azokat.
A Mester teljes mértékben megérti és átlátja a Mester / szolga viszonyt.
A majdnem kifogástalan szub
A szub legyen figyelemre méltó.
A szub legyen nőies, csábító, a megfelelő pillanatokban romantikus.
A szub ne játssza meg magát még alázatból se, tudjon őszintén beszélni és beszéltetni.
A szub legyen lelkileg kiegyensulyozott, mert a BDSM örömszerzés, nem lelki terápia.
A szub, ha lehet, mindig állja a saját döntését, tudja viselni a következményeit.
A szub érezze át, hogy fegyelmezésével Mestere róla gondoskodik, találja meg benne örömét.
A szub értesse meg jó szóval, testbeszéddel, sikolyai tónusával, mire vágyik igazán.
A szub ne bénítsa le a Mesterét azzal, hogy leragad saját megszokásainál, netán divatoknál.
A szub keresse és szerezze meg azt Domjában, amit az csakis neki ad meg.
A szubnak legyen joga a Dom idejéhez, akinek kötelessége rendelkezésére állni.
A Dom a szub ura, de a szub a szeánsz háziasszonya.
A szub legyen fantáziadús, ötletes, a szeánszban ő is önmagát valósítja meg.
A Dom választja ki szubját, de a szub fogadja el őt Mesterének.
A szub tekintsen úgy a Domra, mint szeretőjére, ne úgy, mint egy verőemberre vagy szektavezérre.
A szub tekintsen úgy Mesterére, mint vezetőjére és tanítójára a BDSM sejtelmes útvesztőiben.
A szub őrizze meg önmagát, személyiségét ne elveszítse, hanem fejlessze azt tovább.
A szub őrizze meg Urát Mesterének.”
Forrás: http://www.szexologia.hu/cikkek/cikk_a_bdsm.html
___
A BDSM megélése annyi féle lehet, ahány ember van. Nincs egyetemleges szabály, hogy csak ez vagy csak az tartozik bele. A tiszta szado-mazo kapcsolat nyilván más, mint a tiszta sub-dom. De a gyakoribb, hogy ezek keverednek. Épp ezért először mindenkinek önmagával-önmagában kell tisztázni, az ő vágyai merre viszik. :)