hirdetés
Simple vásárlói tájékoztató







Változások

itt vagy: Eropolis > Belváros > Blog > adnilka

hirdetés

Ha elfelejtetted a jelszavad...
Ha még nem vagy tag...

Írd meg az életed, írd meg a mai napod! Volt ma szex? Jó volt? Mi volt a jó benne és mi hiányzott? Mi húzott fel a legjobban ma? S minek örültél? Mi volt a legérdekesebb ma Eropolisban? Hát a külvilágban mi történt? Inkább a főnököddel vagy inkább a szomszédoddal feküdnél le? Vagy egyikkel sem?
Ha te is szeretnél blogot, örömpolgárnak kell lenned!


adnilka blogja


Változások
Újabb mérföldkőhöz ért az életem, szeretném megosztani veletek, hogy hogyan, merre és milyen módszerekkel jutok - reményeim szerint - előre. 


Igen, lehetséges!
#4 (2019-10-22 19:18:15)

2017 késő tavaszán regisztráltam az Eropolisra. Nem volt célom az ismerkedés, valójában egy szomszédom szerelmi vívódásának megfigyelése miatt kötöttem itt ki. Éppen sok volt az időm munkahelyváltás miatt, nem voltam valami jó passzban, tökéletes időtöltésnek tűnt az ittlét.

Megtetszett a hely, nem tagadom, megbabonázott a szabadság, senki sem kertelt, kimondta, amit akart. Az első időkben ömlöttek a levelek, kaptam ajánlatot fűtől-fától, de senki sem rezegtetett meg úgy igazán. Voltak online "kalandok", volt, akivel eljutottunk a telefonálásig is, sőt, még egy randira is elmerészkedtem. Meg kell mondanom, sokaknak csak a szája nagy itt... :)

Ahogy telt az idő, egyre kevesebb üzenet jött, egysíkúvá vált a hely, nem nagyon adott újdonságot. Közben új munkahelyem lett, már inkább oda jártam, mint ide. :) 

Augusztus 13. napja volt, amikor kaportól megkaptam az első üzenetet itt. Kapor, mennyire hülye nicknév egy szextárskeresőn, már ez felkeltette a figyelmemet. Már nem tudom, hogy mi volt a levélben, csak arra emlékszem, hogy mosolyogtam rajta, tudtam, hogy ebből aztán még akármi is lehet. Hát lett. :) Rengeteget beszélgettünk, méteres leveleket írtunk egymásnak, megdobbant a szívem, amikor új üzenet jött tőle. 

Augusztus 21-én találkoztunk, ami majdnem kudarcba fulladt főként miattam, mert hisztérikus állapotba kerültem egy elvesztett kontaktlencse és egy hitelkártyát tukmáló kislány miatt az egyik bevásárlóközpontban - hagyjuk is. :) Csoda, hogy mindezek után még akart tőlem valamit.

Nagyon lassan alakultunk, megvolt a szimpátia, de úgy tűnt, hogy a cél nem ugyan az. Nekem már az agyam a családalapításon járt, ő még messze volt ettől, mindkettőnk részéről ezek a tények voltak a visszatartó erők. Aztán valahogy túllendültünk, egy hűvös őszi este megcsókolt a Damijanich utcában, azóta elválaszthatatlanok vagyunk. 

Nem állítom, hogy egy tökéletes cukormáz az életünk, vannak surlódások, de tudunk bocsánatot kérni, tiszteljük a másikat, komolyabb vitánk még sosem volt. Szép íve van a kapcsolatunknak, napról-napra csiszolódunk. A célok már egy irányba mutatnak olyannyira, hogy idén tavasszal megkérte a kezem, igent mondtam, múlt szombaton a felesége lettem.

Tanulság: sosem tudhatod, hogy hol jön szembe életed párja... :) Hálás vagyok Eropolisnak, köszönöm a férjemet! :)

7 hozzászólás |

Interjúk
#3 (2017-05-24 18:54:22)

A múlt héten elküldött önéletrajzok most hozták meg a várt eredményt, holnap két állásinterjúra is megyek. Ezeken kívül három interjúlehetőséget lemondtam, mert már a telefonban is nevetséges ajánlatokat adtak. Volt még egy megkeresés, de nem Budapestről, hanem Békés megyéből, rejtély, hogy hogyan találtak rám. :)

Izgulok, a holnapi első beszélgetés szakmai lesz egy fejvadász cégnél, ráadásul angolul, fogalmam sincs, hogy mi sül majd ki belőle. :) A másodikról nem tudtam meg túl sokat, nem voltak túl közlékenyek a telefonban. Az biztos, hogy egy hasonlóan kicsi cég, mint az előző, nincs is túl közel, majd meglátjuk, hogy mit ajánlanak, nem szeretnék elfogadni akármit, keresem az igazit. :)

Ma egy hete, hogy utoljára dolgozni voltam. Furcsa, nagyon hamar elröppent ez a pár nap, ami biztos, pihenni nem nagyon volt időm. :) Pörgök, jövök-megyek, intézkedek, el kéne utaznom valamerre, ahol nyugtom lehet. :) Hirtelen a környezetemben mindenki agyába beköltözött az a gondolat, hogy mivel nincs munkahelyem, ezért bármikor, bármire bevethető vagyok. Pedig nem, hagyjanak már békén! :)

Ki jön velem nyaralni? :)))

13 hozzászólás |

Az izzadtságszagú "távbáj"
#2 (2017-05-22 20:48:52)

Kapok üzenetet ettől-attól, rövidet, hosszabbat, sablont, személyre szabottat, kedveset, vicceset, bunkót, primitívet. Azt hittem, hogy nem érhet már meglepetés, de ez mindent visz, konkrétan elfogott a viszketés:


"Kedves Hölgyem!

Megkaptak Öszinte szavai, mivel én is hasonlóan érzek.
Én is keresgélek, de nem sok sikerrel, talán azért mert ... nem tudom, bár aki találkozott velem, jó véleménnyel volt irányomban, mind műveltség, mind másért.

Ezért mert én is szeretném Önt, Kedves Hölgyem megajándékozni egy új, tartalmasabb és izgatóbb élménnyel, rávéve Önt majd az esetleges találkozáskor arra, hogy irántam érdeklődésével begyújtsuk a barátkozás rakétáját, amivel akár a holdra ketten is eljuthatnánk.

De ehhez persze az kell, hogy merjen, és találkozzon Velem, tegyen fel kérdést, ami izgatja, amit szeretne megtudni, hogy aztán távbájammal kíváncsíságát felcsigázva találkozzon Velem.
Nem irok többet, hagyom kiváncsi ördögeit szerteszétfutni, s ha felém többen futnak, én elkapom majd, s esetleges ölelő karjaiba vissza visszaadva őket, Önnel boldogan Érzek."

Neeee! Nem kívánok felülni a rakétájára. 

:D

22 hozzászólás |

Szabadság
#1 (2017-05-18 09:40:43)

És eljött ez a nap is, végre kiszabadultam a pokolból. Igaz, nem önszántamból, amilyen hülye vagyok, az idők végezetéig kitartottam volna. Olyan régóta kellett volna már váltani, hihetetlen sokat nyeltem, minden napom feszültségben telt, éjszaka sem tudtam rendesen pihenni, rémálmok gyötörtek. A környezetem mérges volt rám, hogy miért hagyom ennyire kihasználni magam, többet, jobbat érdemelnék. Tudtam, hogy igazuk van, hogy csak önmagam rombolom, de mégis, ott volt az, amit közösen építettünk fel, valahol az én "gyerekem" is volt. 

Két hete már, hogy kimondta, vége, tegnap költöztem haza, most előttem áll pár nap, hogy pihenjek, emésszek. Próbálok optimista lenni, tudom, hamarosan meg fogom találni az igazit. :)

A félreértések elkerülése végett, nem egy párkapcsolat lezárásáról beszélek, hanem egy munkahely elvesztéséről. Mennyi hasonlóság! Egy életre megnyomoríthat egy rossz főnök, pont úgy, mint egy rossz társ. Érzelmileg kizsigerel, elhiteti veled, hogy egy szarkupac vagy, pedig dehogy. Persze, lehet mondani, hogy bolond vagyok, hogy hagyom magam... Sajnos sosem volt túl sok önbizalmam, ez meg is látszik az emberi kapcsolataimon, ha valaki megaláz, rögtön magamban keresem a hibát, nem veszem észre, hogy mire megy ki a játék.  

Most keresek, munkahelyet és társat is, közben próbálok egy kicsit fejlődni, "megreformálni" a személyiségemet, az életemet.  

Felvetődhet a kérdés, hogy mit keresek itt, ha komoly kapcsolatot szeretnék. Nem túl rég regisztráltam ide, megállapítottam, hogy elég sokan vannak itt, akik nem csak dugni akarnak (vagy éppen túl jól hazudnak egy kis punciért :)), szóval az esélyt megadom, aztán majd lesz valahogy. :)

Harcra fel! :)

7 hozzászólás |

[1-4]


A blog RSS feedje.


hirdetés










A felhasználói élmény biztosításához Eropolis cookie-kat használ. Tudj meg többet.     Rendben, elfogadom.