Az életem egyik meghatározó személye azt tanította, hogy "ahhoz, hogy az életben boldoguljunk, fejben is rendben kell lennünk". Ez az intelem vezetett el ahhoz, hogy feltételezések helyett kérdésekből építem fel világképem. Így van ez a szexualitással is. Mit keres a másik? Mit akarok én? Hol a komplementer? És milyen széles a közös mező?

Az én mesém egyszerű, nehezen indult a párkapcsolati életem. Zárkózott gyermekből, gátlásos tinédzser lettem. És persze jobb híján a fantáziám volt az egyetlen társaságom. Tizenhat évesen e fantázia révén zúgtam bele az akkori osztályfőnökömbe. Okos volt, intelligens, és az én szememben gyönyörű.

Ez a félénk rajongás motivált. Ma, majd' húsz évvel később is, ha némi ösztönzésre van szükségem felidézem azokat a pillanatokat, amiket akkor éltem át.

Mert bár nem történt semmi, nem lett "bűnös viszony", boldog happy end, egy dolog kétség kívül hozzá köthető: a kiváncsiságom.

Ez a kiváncsiság hozott ide is. Szeretem a jó sztorikat, így azokét is szívesen olvasom, akik erre a fórumra tévednek. Cserébe - bár forrásaim meglehetősen szerények - én is szívesen mesélek.